Természetes permetszerek

Egyre inkább kezd teret hódítani a világon a biokertészet, normák ide vagy oda. Az emberek többsége már szeretné kiiktatni minden lehetőségét annak, hogy vegyszerekkel mérgezze terményét és igy ezáltal közvetlenül önmagát is. A természet megtalálta a módját, hogy önmagát újítsa, sajnos az emberi beavatkozások rengeteg káros anyagot juttattak a termőföldekbe, a levegőbe, a folyók vizébe.

Gondolom, még sokan emlékeznek a gyászos emlékű DDT porra.
Hatásossága nem is vitatott, csak nehezen lebomló mérgező vegyület, melyet a növények magukba szívtak és így az emberi szervezetbe is bejutott.
A kertészeket már foglalkoztatja, hogy lehet-e műtrágyák, szintetikus mérgező anyagok nélkül gazdagítani, védelmezni a kártevők ellen a termőföld erejét, a terményt.

És a biogazdálkodás határozott igennel felel rá.

Akik nyitott szemmel figyelik a természetet, azok sokat tanulhatnak tőle manapság is.
Most egy csokorra való biokertészeti tapasztalatot szedtem össze, hátha a tavasz közeledtével valaki hasznosítani tudja az olvasottakat.

A gilisztaűző varádicsot régebb a gyógyászat használta bélféreg elűzésére, ma már hatását durvának találják az emberek. De nem feledkeztek meg róla és a biokertészek jó hasznát veszik a rügyfakadás előtti, valamint az őszi lombhullatás utáni lemosó permetezésben.
A gilisztaűző varádics utak, folyók mentén, parlagon nő, közönséges, bokra jól fejlett, magasra nő, élénksárga virágai illóolajat tartalmaz.
Július- augusztusban szedik a virágzó hajtását. A szárított növényt, amikor permetezni szeretnénk, lobogó vízbe tesszük, literenként két marékkal.
Adunk hozzá még ürömöt és erdei pajzsikát. Állni hagyjuk 24 órát, csak az után permetezzünk. Vértetű, atka, szilvadarázs elriasztására jó.
Csalán erjesztett levével kombinálva hasznos a gyökértetvek ellen. A kifőtt növénymaradványt is fel lehet használni, megszárítva, meggyújtva, a kertben szúnyogűzőként hasznosítható.
Hangyabolyra szórva is hatásos. Nem pusztítja a hangyát, csak távozásra készteti.

Sok bosszúságot okoznak a csigák, legfőképpen a meztelen csigák.
Kiváló csigacsalogató a sárgarépa és a petrezselyem gyökere. Ha ezekből felszeletelve a földre helyezünk, a szeletkék reggelre sok csigát odavonzanak, csak össze kell szedni őket.
Hatásos még a félig sörrel telt poharak szintig földbe ásása. Nagy területekről összegyűlnek a meztelen csigák egy kis " sörözésre".
Biokertészek kísérletezték ki, hogy az összeszedett csigákat leforrázták, megszárították, majd porrá őrölték és az így nyert csigaporból tettek egy liter desztillált vízhez 3- 4 evőkanál port és az oldatot kipermetezték. A hatása nem maradt el. Az oldat nemcsak a csigákat űzi el, de a levéltetvek és a hernyók is távol maradnak.

Ez szintén bevált a krumpli bogaraknál is. Itt a lárvákat is össze lehet szedni és felhasználni.
A permetezés után a bogarak eltűnnek, nem petéznek, a meglévő lárvák is lepotyognak a földre. Szintén e bogarak ellen hatásos „szer” a fahamu és a gipszpor keveréke. Egy kiló fahamuhoz 40 deka gipszport keverünk és ezt a keveréket szórjuk szét.
Okvetlenül használjunk jól záró szemüveget, az orrot - szájat kendővel el kell takarni. Ez a keverék is elpusztítja a bogarakat és lárvákat.

A biokertészek fegyvertárába még a diófalevél is bevonult. Vigyünk diófaleveleket a burgonyaföldre és szórjuk el. A kolorádó bogarak messze elkerülik azt a helyet.
Vannak helyek, ahol kisebb ültetvényeknél a burgonyagumóval nem azonos mélységbe dughagymát ültetnek.

A muskátli és a bazsalikom sem csupán dísznövények. A szobanövényeinket megtámadták a kis ugróvillások, azok a pici fehér pattogó bogarak? Nosza szórjunk a virágcserepek földjére e két növényből darabokat és az „ugróvillások” hamarosan elugrálnak kedvenc dísznövényeinkről.

A levéltetvek is károsak, a már említett szerek mellett még hasznos és bevált a kamilla kivonat is. 100 gramm kamillavirágot szétmorzsoljuk, esővízben beáztatjuk, 12 óráig állni hagyjuk.
Így egy erős oldathoz jutunk, melynek minden literét még négy liter esővízzel hígítunk és ehhez az adaghoz, még hozzáadunk 40 gramm káliszappant.
A borotvaszappanok általában ebből készülnek. A kapott keverékkel permetezünk.

Az erjesztett csalánlé szintén bevethető a levéltetvek ellen, de hatásos a paszulyon élősködő atkák és a káposztalepke hernyója ellen is.
5 kiló zöld vagy 1 kiló szárított nagy csalánt felaprítunk és 50 liter esővízben, egy fahordóban 5- 15 napig áztatunk, egészen addig, amíg a lé erjedni kezd.
Leszűrve üvegedényekben tárolhatjuk. Felhasználás előtt minden litert 5- 10 liter esővízzel felhígítjuk, és úgy permetezzük szét.

De ugyanúgy beáztathatunk erdei pajzsika gyökértörzsét is, összezúzva 5- 10 liter esővízben, 4- 5 órát állni hagyjuk, utána lassú tűzön felforraljuk.
Ehhez még hozzáadunk egy-két liter csalánerjedéket esővízzel hígítjuk, és azonnal permetezzük.

És ki hitte volna, még a paradicsom hajtását is fel lehet használni?
400 gramm paradicsomhajtást apróra vágunk,( nedve megfog kezet - ruhát, ezért jó gumikesztyűt és kopott ruhát használni) és 5 liter esővízben áztatva 3 órát állni hagyjuk, majd leszűrjük. Legyek és káposztalepkék rajzása előtt kell permezezni vele a káposztapalántákat.
Kétnaponként megismételjük. A feketebodza főzete is elpusztítja a hernyókat. 100 gramm bodzahajtást apróra vágva 10 liter esővízben és vasedényben fél óráig főzünk, amíg a lé fekete színű nem lesz.
A kihűlt főzetet 10 liter esővízzel hígítunk fel és megöntözzük a hernyós területet. Megfelel a gyalogbodza főzete is.

A répafélék védelmére hatásos a tárkonykivonat. Fél kiló fehér vagy fekete üröm és tárkony friss hajtását feldarabolunk, és 5 liter vízben három óráig ázni hagyjuk.
Utána fél órát lassú tűzön főzzük. Az oldatot hígítjuk 5 liter esővízzel, és ezzel permetezünk. A szőlőn megjelenő lisztharmat ellen is van védekezési mód. Erre zsurló főzetet használhatunk.
1 kiló zöld, vagy 20 deka szárított zsurlót esővízben áztatunk5 órán keresztül, majd 20 percig lassú tűzön főzzük. Ezt 5 liter esővízzel hígítva permetezzük.
Szintén hatásos alma és körte varasosodása ellen. A levéltetveket is irtja.

A kutyatej is mindenhol található. A virágos szárát darabokra vágjuk és vasedényben, 40 dekát 5 liter vízben két órát főzzük. A levét leszűrjük és 10 liter esővízzel hígítjuk.
De készíthetjük úgy is, hogy a friss kutyatejet 3 liter vízben addig áztatunk, amíg a tejnedv belőle ki nem ázik. Ezt felhígítjuk még 5 liter esővízzel és azonnal permetezzük.

A propolisz 0.5 százalékos oldata is jó megelőző szer a lisztharmat ellen. Petrezselymet, sárgarépát, zöldborsot, rózsát, uborkát permetezhetünk vele. Két hét múlva megismételjük a permetet.

Még mit is tehetnék hozzá a fent leírtakhoz? Remélem, hogy lesz, aki örömmel és sikerrel hasznosítja az itt leírtakat és a fáradtságának jutalma a bőven termő egészséges zöldség és gyümölcs.

Minden esetben óvatosan járjunk el, mert ezek között vannak, amelyek bizonyos mértékben mérgező hatásúak, ne jusson kisgyerek a közelébe!!!